| 520 |
3 |
|
|a A könyv a hagyományos munkajogi szabályozás átalakulását, és ennek részeként a bizonytalan foglalkoztatási formákat vizsgálja. A kötet alapját a szerző által 2024-ben védett MTA doktori dolgozat képezi. Először a munkaviszony, az önfoglalkoztatás és a bizonytalan foglalkoztatási formákat határozom meg, valamint elemzem az általuk alkotott rendszer töredezéséből következő problémákat. Ezt követően három külön fejezetben, részletesen tanulmányozom az általam kiválasztott bizonytalan foglalkoztatási formákat: az alkalmi, behívásos és platformmunka-végzést. Végül az összegzésben foglalom össze a terminológiára, dogmatikai megoldásokra, szabályozási dilemmákra vonatkozó véleményemet, javaslataimat. Választanom kellett, hogy mely bizonytalan foglalkoztatási formákkal foglalkozom részletesen. A magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon betöltött szerepük, dogmatikai sajátosságaik, és a nemzetközi szakirodalom súlypontjai alapján választottam ki három további munkavégzési formát: az alkalmi munkát, a behívásos munkavégzést és a platformmunkát. Úgy ítélem meg, hogy ezek a formák egyfelől képet adnak a bizonytalan foglalkoztatási formák általános problematikájáról, másrészt már ma is fontos szabályozási kérdések, illetve azok lehetnek a közeljövő magyar munkajogában. Ezen formák közül ki kell emelni az általam különösen részletesen elemzett platformmunka-végzést, amely az utóbbi néhány év nemzetközi munkajogi szakirodalmának rendkívül népszerű témája. Munkámat a nemzetközi és nemzeti joganyagra, esetjogra és a nemzetközi szakirodalomra alapoztam. Az alapvetően angol nyelvű szakirodalom esetében egyszerre volt nehéz és könnyű dolgom. Ezek a témák ugyanis a nemzetközi kutatás népszerű kérdései, így bőségesen rendelkezésemre állt joganyag és szakirodalom egyaránt, minden résztémával kapcsolatban. A könyv több fejezetének szövegét, némileg eltérő, sokszor rövidített tartalommal különböző magyar szakmai folyóiratok közölték. Ezekre a publikációkra a vonatkozó részeknél hivatkozom.
|