| Tartalmi kivonat: | A tíz éve hatályba lépett Ptk. számos területen hozott vezetett be újításokat a magyar magánjogba, és alapelvi szinten mondta ki a magánjogi szabályok alkotmányos renddel összhangban való értelmezésének kötelezettségét. Úgy tűnik azonban, hogy a méhmagzat sok vitát kiváltó jogállásával kapcsolatban ez az újító szándék nem érvényesült. A tanulmány szerzője, úgy is mint a Ptk. kodifikációja során legtöbb magánészrevétel megfogalmazója, e látszólag változatlanul szabályozott kérdéssel kapcsolatos észrevételeit és javaslatait fejti ki. A tanulmány első részében a magzat alkotmányos jogállásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálva kritikai éllel elemzi a terhességmegszakítás szabályozását, illetve az azzal kapcsolatban az ideiglenes Alkotmány alapján született alkotmánybírósági határozatokat, majd az Alaptörvény rendelkezései alapján – azt a történeti alkotmány kontextusába helyezve – keresi a választ arra, vajon milyen módon változott a magzat alkotmányos jogállása az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítása révén. A tanulmány második részében a szerző a régi és a hatályos Ptk. szabályai alapján elemzi az emberi jogképesség kezdetét és a magzat jogállását, megvizsgálja az ún. feltételes jogképesség fogalmát, valamint felvet néhány olyan további kérdést, amely a magzat jogállását illetően valójában rendezetlen. Végül a szerző, de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg a magzat jogképességének az alkotmányos jogállásának, vagyis ember mivoltának jobban megfelelő szabályozásra, valamint a magzat jogállásával kapcsolatos további problémák rendezésére.
|
|---|