| Tartalmi kivonat: | A tanulmány célja az emberi jogképesség kezdetével kapcsolatos újabb jelenségeknek a bemutatása a terhesség-megszakítás és az in vitro fertilizáció területén. Ezek elsősorban az Egyesült Államok jogalkotásában és joggyakorlatában merültek fel az utóbbi években, és ismét felszínre hozták a ʻpro life’ és ʻpro choice’ vitákat. A 2022-es Dobbs-ügyben a szövetségi Supreme Court megváltoztatta az évtizedek óta fennálló gyakorlatot a terhesség-megszakítás területén, amely alapvető változásokat hozott tagállami szinten. Ebből fakadóan az anyatesten kívüli művi megtermékenyítés esetén is komoly kérdések merülnek fel az in vitro embrió jogi státusza vonatkozásában. A jogi szabályozás és a joggyakorlat általában külön kezeli e két témakört, a tanulmány ugyanakkor rávilágít arra, hogy nem koherens a jogi környezet akkor, ha az embrió jogi státusza, az ember jogalanyiságának kezdete attól a ténytől függ, hogy az embrió fizikailag hol helyezkedik el, az anyatesten belül vagy az anyatesten kívül. Mind a jogi szabályozás, mind a joggyakorlat felmutat olyan tendenciákat, amelyek a magzat vagy az embrió személy mivoltát emelik ki, kiterjesztve rájuk a polgári jogi jogalanyiságot valamilyen formában. Noha egységes álláspont nincsen, de az életvédő nézőpontok jogilag is egyre hangsúlyosabban fogalmazódnak meg.
|
|---|